RIXO és John Lewis október 22-én mutatta be közös, 44 darabos kollekcióját, amely a kereskedő tájékoztatása szerint harminc áruházba került. A választékot egy 1849-ből származó, dúcnyomásos textil alapján kialakított virágminta kapcsolja össze. A John Lewis Partnership archívumából kiválasztott motívum két ruhán, egy blúzon, egy szoknyán és egy sálon jelenik meg.
A legérdekesebb részlet itt nem önmagában a régi évszám. Egy lakástextilként vagy ruházati mintaként megőrzött felület akkor kap új szerepet, amikor egy másik tárgy arányaihoz igazítják. A kiinduló textil eredeti használatát a közlemény nem részletezi, ezért azt nem nevezzük meg. A mai darabokon viszont a szabás és a minta elhelyezése már együtt alakítja a látványt.
A hivatalos leírás egyik példája a Vesper: földig érő ruha rövid, vállat fedő ujjal és fodros nyakkivágással, az archív eredetű virágmintával. Egy ilyen hosszú felület másképp mutatja meg az ismétlődést, mint a sál vagy a blúz. Szerkesztőségi értelmezésünk szerint éppen ez a változó lépték ad tartalmat az archív hivatkozásnak: ugyanaz a motívum eltérő tárgyakon kap feladatot.
A kollekciót saját darabpróbával és képekkel feldolgozó Who What Wear a Luanne dzseki fényes hatású felületét és műszőrme mandzsettáját is kiemeli. Ez más hangsúly, mint a virágos ruha folytonos mintamezője. A díszítés a kéz közelébe kerül, így már egy egyszerű alsórésszel is jól elkülönülő részlete lehet az öltözéknek.
A mintás blúz, a kötött darab és a hangsúlyos kabát eltérő mennyiségben kér helyet egy meglévő ruhatárban. Magyar olvasóként ezért hasznosabb azt mérlegelni, melyik ruhatípus hiányzik, mint a teljes kollekcióból egyformán választani. Egy erős minta kis felületen is érvényesülhet, míg egy egész ruha tudatosan nagyobb szerepet ad neki.
A hivatalos választék ruhát, kötöttárut, kabátot, szoknyát, sálat, cipőt és táskát is felsorol. Ez üzleti szempontból többféle vásárlási döntést tesz lehetővé: nem minden érdeklődőnek kell teljes öltözéket keresnie. Egy kiegészítő ugyanahhoz a tervezői történethez kapcsolódhat, miközben más szerepet tölt be és más használati helyzetet kínál.
A régies hangulat nem jelenti automatikusan, hogy a darab vintage. Itt most készített ruhákról van szó, történeti inspirációval. Ez a különbség a vásárlói nyelvben is lényeges: más állítást teszünk az eredeti korabeli tárgyról, és mást egy archív motívum mai feldolgozásáról.
A márka együttműködése azért is figyelemre méltó, mert egy kereskedői archívumot tesz tervezési alapanyaggá. Az archívum értékét ilyenkor nem pusztán a megőrzött kor adja, hanem az is, hogy a kiválasztásból érthető, viselhető döntés születik. Ezt a konkrét ruha mutatja meg, nem a régi dátum tekintélye.
Az együttműködés brit üzleti megjelenése nem igazol magyarországi készletet vagy szállítási feltételeket. Ezeket egy esetleges rendelés előtt az értékesítő aktuális tájékoztatásában kell ellenőrizni. A kollekció további életét pedig az dönti el, hogy az archív virág a teljes kampánykép nélkül, a viselő saját ruháival együtt is felismerhető és használható marad-e.
Kapcsolódó olvasmány: Elie Saab és H&M új kollekciója.
